TRAVEL DIARIES - MOROCCO (HUNGARIAN)

11/04/2018


Október végén volt szerencsém Marokkóba ellátogatni, ami időjárás szempontjából tökéletes, szerintem máskor is ebben az időpontban utaznék. Az őszies időből jól esett egy kicsit újra a nyári 25-30 fokba csöppenni (bár most Magyarországon sem röpködnek még a mínuszok) Nyáron nem ajánlom az utazást, mert nagyon könnyen 40 fok köré emelkedhet a hőmérséklet.

Marokkó hatalmas ország, így, ha egy hétre utazunk, jól át kell gondolnunk, hogy mit is szeretnénk megnézni. Mi úgy döntöttünk, hogy egy kicsit belekóstolunk Marakesh-be, majd a hét második felében meglessük az óceánpartot is Agadirban. Ezt úgy oldottuk meg, hogy Agadirba repültünk és még otthonról foglaltunk transzfert, így a repülőtérről egyből Marakeshbe vittek át minket, ami kb. 3 órás autóutat jelent.

Marakeshben érdemes a városközpontban szállást foglalni, így közel van a bazár – vagy helyi nevén medina - ami egyébként az Unesco világörökség részét képezi. Mi Riadban laktunk, ami hagyományos marokkói házat jelent. Összesen 4 szoba volt a házban és minden reggel a barátságos és csöndes belső udvarban szolgálták fel nekünk a reggelit. A tetőre is ki lehetett ülni – mint a legtöbb marokkói épületben – ahonnan csodás kilátás nyílt a környező házakra.


Az első napunkat a környék felfedezésével töltöttük, ismerkedtünk a különböző fűszerekkel és az ezernyi portékával, amit a helyi árusok kínálnak. Megnéztük a Bahia Palotát, ahol sajnos csak arabul és franciául volt minden kiírva, így egy mukkot sem értettünk, viszont a színes csempék és rejtett kertek kárpótoltak minket.








A második napunkat a Le Jardin Majorelle-ben kezdtük, ami Marakesh híres botanikus kertje. A 80-as években Yves Saint Laurent újította fel, mert a "legenda" szerint  lakása ablaka pontosan ide nézett és nem tetszett neki a kilátás. Délután ismét a sikátorokat jártuk majd egy vízipipás helyre is betértünk. Ebédre hagyományos  tajin-ban készült ételeket próbáltunk ki, amit én csak marokkói római tálnak hívok.












A szállásadónknál foglaltuk le a harmadik napi programunkat, amikor is elvittek minket a közeli Atlasz hegységbe. Itt egy kicsit hegyet másztunk, vízeséseket néztünk és csodáltuk a hihetetlenül vörös köveket és homokot.







A negyedik napon felpakoltunk és visszamentünk Agadirba. Ezúttal nem transzferrel, hanem a helyi busszal, amire a jegyet előző nap vettük meg a buszmegállóban. Mindenki nagyon segítőkész volt, ha akartuk volna sem tudtuk volna elrontani a jegyvásárlást és még a buszhoz is külön elvezettek minket, hogy ne tévedjünk el. Rajtunk kívül ketten voltak külföldiek, így valóban becsöppentünk a helyiek közé. Ha ezt a közlekedési formát választjátok, ne lepődjetek meg, hogy páran barátkozni szeretnének majd és, hogy a busz indulásáig a legkülönfélébb dolgokat próbálják meg eladni nektek.





Agadir tipikus tengerparti nyaralóváros tele szállodákkal, így itt próbáltuk kiélvezni az óceán közelségét és a nyugalmat, amire már nagyon vágytunk a nyüzsgő Marakesh után, ahol a legkisebb sikátorokban is motorral közlekednek és mindig rengetegen vannak. Agadirt a 60-as években egy földrengés teljesen elpusztította, így az újjáépített város viszonylag fiatal. A történelmi belvárosba nem is költöztek vissza, az belépőjegy ellenében látogatható. Szerintem megéri, mert  nem drága, nem is voltak sokan és itt tényleg olyan utcákat találunk, mint, amiket elképzelünk, mikor Marokkóra gondolunk.
  



Ha csak Agadirba látogattok el, érdemes néhány túrára befizetni, mert a városra nem érdemes egy, másfél napnál többet szánni. Érdekes lehet például a három napos sivatag túra, ahol elvisznek tevegelni és a sivatagban kell egy sátorban aludni. Mi quadozni mentünk el, ahol útközben egy berber háznál is megálltunk menta teázni. Összességében érdekes és változatos 6 napot töltöttünk Marokkóban, ahol valóban kiszakadtunk a magyar hétköznapokból, hiszen elutaztunk egy másik földrészre, ahol egy teljesen új kultúrával találkoztunk. Ehhez viszont nem kellett a világ másik felére ellátogatnunk, mindössze 4 és fél órás repülőúttal bárki számára elérhető. Mondom ezt azért, mert az árak szerintem nagyon megfizethetőek és az alkudozással még lejjebb tudjuk azokat vinni. 




tippek/tudnivalók

  • a marokkói pénznem a dirham, amely zárt valuta, így azt csak az országban tudtok váltani, ezért érdemes euroval érkezni
  • az éttermeken és a szálláson kívül mindenhol kötelező alkudni. a magyar árakhoz képest kb. ötszörös áron kínálnak mindent először
  • külföldieknek nem ajánlják a csapvíz ivást
  • csak olyan ételt egyetek, amit forrón hoznak ki, nyers, utcai ételben ne gondolkozzatok
  • ha salátát rendeltek elvileg nem lehet gond, de a biztonság kedvért ecettel tudjátok fertőtleníteni
  • a legtöbb boltban nem árunak alkoholt
  • nagyon eszeveszett a közlekedés, ezért én nem ajánlom, hogy autót béreljetek


Remélem, hogy meghoztam a kedveteket Marokkóhoz, az sem kizárt, hogy egyszer én is visszamegyek, mert, ahogy mondtam rengeteg a felfedeznivaló!

You Might Also Like

0 megjegyzés